Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csávolyról

Csávoly rövid története

 

Csávoly Bács-Kiskun megye déli részén található kb. 2000 fős település.

A falu már 1198-ban is létezett, de a tatár idők alatt elpusztult. Később a gróf Zichy család korai ágának egyik oklevelében a falut Chayel, Thayol (Csajol) néven említik. E név mellett a „possessio” latin szó áll, amely jelenthet birtokot és falut is. E szerint az oklevél szerint, amelyet a szekszárdi apátság adott ki, Garai Miklós erőszakkal foglalta el Töttös László Patala és Csávoly nevű birtokait és ezeken házakat és más épületeket emelt. Ennek alapján feltételezhető, hogy Csávoly a legértékesebb birtokok közé tartozott, mert még ez a nagyságos bán is törvénytelenül akarta magához venni.

Az 1514-es parasztháború hatalmas pusztítást okozott Baja környékén mind a népesség, mind pedig az anyagi javak szempontjából. Hogy kiegyensúlyozza az egyre nagyobb török nyomást II. Lajos király a déli területek védelmét Tomori Pálra bízta, de az ő áldozatos tevékenysége sem tudta megakadályozni a mohácsi katasztrófát 1526-ban, ami után a törökök valószínűleg Csávolyt a földdel tették egyenlővé és szétkergették a lakosságot. A török uralom alatt a nép a törököknek és a nemességnek is fizette az adót. A felszabadító harcok 1638-ban kezdődtek és a kalocsai érsekség területe 1686-ban szabadult fel teljesen. Azután ezekre a területekre, különösen a Szabadka-Szeged-Baja háromszögbe, délről fokozatosan szerb, bunyevác és sokác nemzetiségű csoportok költöztek.

A 18. század kezdete is fordulópontot jelentett falunk történetében. Ekkor Csávoly, mint lakatlan pusztaság, gróf Czobor Márk birtokához tartozott, aki 1726-ban katolikus bunyevácokkal, földművesekkel és pásztorokkal újból benépesítette a falut. 1734-ben bunyevác telepesek kapták meg a falut és ekkor készült el a falu pecsétje is.

 

pecset.jpg

 

 

1736-ban már 511 szláv lakosa volt a falunak. A falu 1750-től a 20. század első feléig a kalocsai érsekséghez tartozott. Az első templomot 1740-ben építették, a mait pedig 1783-ban, amit később kibővítettek.

 

 

templom2.jpg

 

Az egyházi anyakönyveket 1748-tól vezetik. A spontán migráció következtében a faluba fokozatosan települtek magyarok, és 1776-ban már 51 magyar házaspárt regisztráltak. A németek a kalocsai érsekség ösztönzésére települtek a faluba 1782/1783-ban. 1878-ban a faluban tűzvész pusztított és nem kerülték el a nagy járványok sem (pestis, kolera, spanyol nátha stb.), amelyek szintén nagy népességveszteséget okoztak. A századfordulón a falut ismét felújították.

1900-ban postát, majd óvodát és gyógyszertárat létesítettek, 1904-től pedig már önálló községháza is működhetett. Az I. világháború idején 240 fiatal ment ki a frontra, de 138 soha nem tért vissza. A világháború után a szerb határ a falu északi határában húzódott. Ha valaki meg akarta művelni a saját földjét, át kellett mennie a határon. A második világháború 1944. október 19-én fejeződött be Csávolyon a „Vörös hadsereg” bevonulásával.

1947/48-ban ismét fordulópont következett be a falu életében. A németek egy részét Németországba száműzték és a helyüket magyarok vették át a csehszlovákiai Csallóközből. Ezzel változott meg a lakosság nemzetiségi összetétele: a magyarok képviselték a legnagyobb nációt.

A 60-80-as években a község infrastruktúrája fokozatosan fejlődött: a villany-, gáz- és vízellátás, telefonhálózat. 1972-ben az iskolánk egy új szárnnyal lett kibővítve. Átadási ünnepség keretében nyitottuk meg területi múzeumot. 2003-ban a Mogyi Kft. költözött múzeumuk helyére, ami pedig az utca túloldalán kapott helyet. 2010-ben az épület egy felújítást követően nyerte el jelenlegi formáját.

 

 

muzeum3.jpg

 

 Múzeum

 

img_0085.jpg

 Jelenlegi Múzeum

 

iskola.jpg

Iskola

 

 

A 90-es években Csávoly az egyes környező - az új helyzethez jobban alkalmazkodni tudó - falvakhoz képest visszaszorult.

 Ennek ellenére a falu közösségi élete nem lankad. Rendelkezünk megye hármas futballcsapattal, megye egyes nő és férfi kézilabda csapattal, vadásztársasággal, horgászegyesülettel, nyugdíjasklubbal vannak galambászaink, valamint a horvát kisebbségi önkormányzat mellet a német kisebbség is képviselteti magát.

 

 

 csavoly_tabla.jpg

 

 

Forrás:

Dr. Mándics Mihály, Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944-1964.

Dr. Mándics Mihály, Az Emberélet Fordulói